Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Postagalambok versenyteljesítményét befolyásoló tényezők vizsgálata

KAPOSVÁRI EGYETEM
ÁLLATTUDOMÁNYI KAR
Diagnosztikai és Onkoradiológiai
Intézet


Postagalambok versenyteljesítményét befolyásoló
tényezők vizsgálata

Készítette:
Szili Norbert
egyetemi hallgató


Konzulens:
Dr. Donkó Tamás
intézeti mérnök


Intézet igazgató:
Prof. Dr. Repa Imre
egyetemi tanár

Kaposvár
2008


    Tartalomjegyzék 
Tartalomjegyzék    2
1. Bevezetés    3
2. Irodalmi áttekintés    6
2.1. A postagalambok származástörténete    6
2.2. Verseny postagalamb típusok    7
2.2.1.  Rövidtávú verseny postagalamb    8
2.2.2. Középtávú verseny postagalamb    9
2.2.3. Hosszútávú verseny postagalamb     10
2.2.4. Szuper-hosszútávú versenypostagalamb    11
2.2.5. Allround versenygalamb    11
2.3. Versenyeztetési módszerek    13
2.4. Postagalambok tájékozódása    14
2.4.1. Tájékozódás látás után     14
2.3.2. Tájékozódás a Nap segítségével és biológiai óra    14
2.4.3. Tájékozódás a mágneses erővonalak segítségével    15
2.4.4. Modern kutatások a postagalambok tájékozódásával kapcsolatban    16
2.6. A fiatal postagalambok röpülési teljesítménye     18
3. Célkitűzés    20
4. Anyag és módszer    20
4.1. Kísérleti állomány összetétele    20
4.2. Kísérleti állatok tartása és takarmányozása    21
4.3. Versenyeztetés módszere    26
4.4. Mérések és számítások     26
4.5. Statisztikai elemzés    28
5. Eredmények és értékelésük    29
5.1. Fiatalok versenye    29
5.2. Öreg galambok belföldi versenyei    31
5.3. Öreg galambok külföldi versenyei    34
5.4. Kül- és belföldi versenyek összesített eredményei    37
6. Következtetések    38
7. Összefoglalás    39
8. Irodalomjegyzék    41 
 
 
    1. Bevezetés

    A galambtenyésztés régre visszanyúlik az emberiség történelmében.
A több mint 600 vadgalambfaj közül a szirti galamb a házigalamb egyedüli őse. A szirti galamb háziasítása 4000-6000 évvel ezelőtt ment végbe. 
A hírvivő galambot a kínaiak már sok évszázaddal Kr.e. előtt ismerték a hagyományok szerint.
Az ókori Keleten a galambüzeneteket ismerték Indiában, de ismerték az egyiptomiak, a perzsák és a zsidók is. Krisztus előtt 2600-2550 között Djaser király az első nagy kőépítmények megalkotója, már uralkodása előtti időben szervezett galambfigyelmeztető szolgálatot tartott fenn a közigazgatási hatóságok között, amit vonalszolgálatszerű hírközléssé fejlesztettek.
Az akkori kereskedők révén – akik Ciprusba, Kréta szigetére, Görögországba és a Keletre is elhajóztak – vált ismeretessé a galambposta hírközlésnek ez a módja más országokban is. 
A római császárok különösen kedvelték a galambokat. A középkorban a postagalambok keresztes hadjáratok idején is fontos szerepet töltöttek be. 
Az első világháborúban az Antant-hatalmaknak 300 000 postagalambjuk volt, míg a németek 121 000 galambot „alkalmaztak”. 
A postagalambok a II. Világháborúban is jelentős szerepet töltöttek be a lövészárkokban, az erődharcokban, az előrenyomulásban, léggömbökben, tengeralattjárókon stb., de a felderítő szolgálatban is kiváló teljesítményeket nyújtottak. 
A postagalambsport - mint kedvtelés Belgiumban - 1871-ben indult el, amely ma a világon sok százezer embernek nyújt kedvtelést és szórakozást. 
Ma, a világ postagalambsportja tekintetében első országban, Belgiumban április és október hónapok között 24-25 millió galambot szállítanak versenyekre. Ekkora galamblétszám szállításához kb. 15 ezer vagonra lenne szükség, de ezt a hatalmas „forgalmat” ma már külön erre a célra szolgáló postagalamb-szállító kamionok bonyolítják le.
Hazánkban 1870-es években kezdett a postagalamb-tenyésztés kialakulni. 1874-ben bécsi székhellyel létrehozták az Osztrák – Magyar Postagalamb Egyesületet. Az első katonai galambposta – állomás 1875–ben Komáromban jött létre, ahol 200 galambot helyeztek el. 
A rendszerváltást követően a magyar postagalambász kultúra is jelentős fejlődésnek indult. A magyar galambászok egy teljesen más, a régitől messzemenően eltérő környezetben találták magukat. 
Lehetőség nyílott külföldi tanulmányutakra és információszerzésre a galambász élet bármely területéről. Kihasználva ezeket a lehetőségeket és az anyagiakat nem kímélve rengeteg külföldi galamb, tartástechnológia és újszerű szemlélet került hazánkba, melyek e sportot alapjaiban megváltoztatták és rányomták bélyegüket a XXI. század hazai galambász kultúrára. Kezdetét vette egy rohamos fejlődés, melynek legszembetűnőbb tanúbizonysága a távokra történő szakosodás és a felhasználható tudományos ismeretek mind szélesebb körű alkalmazása.
A postagalamb-tenyésztés a versenyeken keresztül egyesíti a legkülönbözőbb korú, világnézetű és társadalmi rétegződésű embereket. Jelenleg Magyarországon 27 kerület 305 egyesületében, 5485 aktív taggal rendelkezik a Magyar Postagalamb Sportszövetség (MPGSSZ, 2008). 

 
    2. Irodalmi áttekintés
A postagalamb a röpgalambok csoportjába tartozik, a röpgalamb-tenyésztésen kívül még megkülönböztetünk díszgalamb és haszongalamb tenyésztést. Ezek közül csak a haszongalamb tenyésztésnek van népgazdasági jelentősége. A röpgalamb-tenyésztés és a díszgalamb-tenyésztés inkább csak abból a szempontból fontos, hogy sok ezer embernek hasznos időtöltés, kikapcsolódás, kellemes szórakozás. 

    2.1. A postagalambok származástörténete

A galambtenyésztés régre visszanyúlik az emberiség történelmében A 600 vadgalambfaj közül a szirti galamb a házigalamb őse. A szirti galamb háziasítása 4000-6000 évvel ezelőtt ment végbe. A háziasítás elsődleges oka valószínű, hogy nem is a hústartalékolás, hanem vallási kultusz. Sok helyen szent állatként tisztelték a galambot pl. Mezopotámiában, az akkád arameus kánaánita törzsek között, a suméroknál és Egyiptomban is. Az első írásos feljegyzések Egyiptomból származnak Kr.e. 3000-ből. A galamb vonzódik a fészkéhez, és oda, ha onnan elviszik, viszonylag nagyobb távolságból is visszatalál, ezt az emberiség korán felfedezte. Ettől kezdve a galambtartás jelentősége megnőtt. Táplálékforrásként is tartották, de felbecsülhetetlen értékűvé vált a galamb hírvivőként is. 
A hírvivő galamb létéről az egyik legkorábbi forrásunk az időszámításunk előtti 1300-as évekből származik. Az egyiptomi uralkodó II. Ramszesz fáraó (Kr.e. 1324-1258) sírkamrájában találtak olyan ábrákat, amelyen a hírvivő galamb tartását, illetve használatát ábrázolták (Meischner, 1964).
Az ókorban a galambtenyésztés központja Közel-Kelet volt. A galambok már nemcsak a szárazföldön továbbítottak üzeneteket, de hajósok is magukkal vitték hosszabb utazásaikra és partot érésük előtt velük üzenték meg közeli hazatérésüket.
Kr.e. 600 körül a galambtenyésztés egész Arábiában fellelhető. Asszíriából Föníciába, innen Palesztinába és Ciprus irányába követhetjük nyomon a galamb elterjedését. Szíriából az Kr.e-i ötödik században feltehetően a perzsa flotta hozta Görögországba az első galambokat. Fél évszázaddal később Görögországban a galamb már elterjedt háziállat. Kr.e. 320-ban Arisztotelész már egyféle „galambsportról” is megemlékezik.
Nyugat-Ázsiából a tengerjáró föníciaiak által jutottak a galambok előbb Szicíliába, majd az olasz félszigetre. A római birodalom hódításai nyomán honosodott meg a galambtenyésztés egész Európában.
A bagdadi kalifák és az egyiptomi szultánok Kr.u. 1000-ben rendszeres „galambposta” szolgálatot tartottak fent. Üzeneteiket, finom pergament tekercsre írták fel, és azokat a galambok lábára erősítették. 

    2.2. Verseny postagalamb típusok

A postagalamb-tenyésztésnek ma már sportcélja van, tehát hobby. A XX. század elejére egy egységes versenypostagalamb típus alakult ki. Ma már ott tart a tenyésztés, hogy különböző távú versenyekre különböző típusú vonalakat nemesítettek ki.
A nemesítés és a szelekció sarkalatos pontja a galambok röpteljesítménye, illetve gyorsasága volt. Ezt nagymértékben elősegítette a világon elsőként Belgiumban bevezetett fogadásos rendszerben történő versenyzés és versenyeztetés, amely a szelekcióra illetve az egyes genotípusok kialakulására rendkívüli hatást gyakorolt (Meleg, 2001).

A versenypostagalamb-tenyésztők – elsősorban Belgiumban – olyan mértékben szakosodtak a versenyekre, hogy a versenytávolság és az ezekhez igazított szelekció eredményeként, rövid – közép – és hosszútávú állományok alakultak ki (Anker, 1971, Horn, 1935 és Horn, 1991). Az egyes távolságokra történő alkalmasság szerint 5 fő típust különböztetünk meg. 

Ezek a következők (Vogel, 1980):

    2.2.1.  Rövidtávú verseny postagalamb

Ezt a típust 50 – 300 kilométeres távon röptetik. Legfőbb jellemzőjük a robbanékonyság, a gyorsaság és az élénk vérmérséklet. Hosszantartó, kitartó repülésre nem képesek. A rövidtávú postagalambnál megengedhetők kisebb felépítésbeli hibák, mint például a nyitott tojócsont, a merevebb, keményebb izomzat, a nagyobb pupilla stb. Ezek a hátrányok, tulajdonságok a rövidtávú galambot versenyeredményei elérésében lényegesen nem befolyásolják. A rövidtávú postagalamb testsúlya az átlagosnál nagyobb, izomzata (főleg a mellizomzatot tekintve) terjedelmes, de nem elég laza. Ezeknek a galamboknak nagy a küzdeni tudásuk, és jó a tájékozódó képességük. Ugyanakkor fizikai állóképességük szintje alacsonyabb. Kedvezőtlen időjárási körülmények között a versenyt hamar feladják, izomzatuk lemerevedik, s többnyire elvesznek.
Kisebb távokon hetente akár három alkalommal is röptethetők. (Anker, 1971).

    2.2.2. Középtávú verseny postagalamb

Ez a típus 300 – 500 kilométeres távon röptethető. A megrepülendő távolság függvényében a középtávú galambnak versenyenként 5-7 órát kell egyhuzamban, azaz leszállás nélkül a levegőben eltöltenie. Ez a röpkövetelmény már megközelítően hibátlan testfelépítést és szervezeti működést vár el a középtávú versenypostagalambtól. Ez a típus rendelkezik a rövidtávú postagalamb pozitív tulajdonságaival, mint például a magas fokú vitalitás, a gyorsaság, a fészekszeretet, a jó tájékozódó képesség, ugyanakkor nem lehet túlzottan heves vérmérsékletű. Izomzata elengedett, hosszabb távú, gyors és kitartó repülésre alkalmas. A középtávú típusnál már nem engedhetők meg feltűnő felépítésbeli vagy szervezeti hiányosságok. Nem lehet a galamb aránytalan testfelépítésű, kiegyensúlyozatlan vagy ballasztos.

A középtávú postagalamb a rövidtávúnál kisebb súlyú, csontozata finomabb, tollazata többnyire selymes, és nem túl vastag, izomzata elengedett, laza, arckifejezése energikus, tekintete éles, pupillája kicsi (Anker, 1971).

Ezt a típust heti egy alkalommal célszerű versenyeztetni. Ha a középtávú postagalambot, erejét meghaladó távra küldjük (pl. 700 km-re), nagy a valószínűsége, hogy soha sem fog megtérni hazai dúcába, mert erre a távra állóképessége és izomzata már nem alkalmas. A versenyzés tekintetében nélkülözhetetlen tehát, hogy a versenyeztető tenyésztő a postagalamb távolságbírását helyesen ítélje meg.

    2.2.3. Hosszútávú verseny postagalamb 

Ezt a típust 600 – 800 kilométeres távon röptetik. A hosszú röptávú versenypostagalamb típusnak reggel 8 órai feleresztést figyelembe véve még aznap a hazai dúcba kell érnie. Ez 10-14 órás folyamatos levegőben tartózkodást jelent a galambnak. Erre a röpteljesítményre csak kifogástalan felépítésű és szervezetű, nagy vitalitású, könnyű, de szilárd csontozatú, nagy akaraterővel és küzdeni tudással rendelkező postagalambok képesek. A hosszú röptávú postagalamb elasztikus izomzatú, döntően selymes tollazatú, szúrós tekintetű, kis pupillájú, gazdagon hajszálerezett íriszű, nyugodt temperamentumú, intelligens, azaz jó tájékozódó képességű, kitartó repülő. Ez a postagalamb egy-egy verseny során testtömegének akár 25 %-át is elveszítheti (Anker, 1971).

    2.2.4. Szuper-hosszútávú versenypostagalamb

Erre a típusra leginkább a szívósság és a megátalkodottság a jellemző. A szuper-hosszútávú galambot 800 – 1200 kilométeres távon röptetik. Ennek a típusnak nyugodt a vérmérséklete. A normál hosszútávú típusnál nagyobb testű, de testméretéhez képest mégis pehelykönnyűnek tűnő, „bagolyrepülésű”, a korábban bemutatott típusoknál nagyobb szárnyfelületű, úgynevezett „lapátszárnyú”. De ezekkel a „lapátszárnyakkal” nagy távok szívós és kitartó megrepülésére képes. Nem gyors típus. Nem is tartózkodik folyamatosan a levegőben. Kedvezőtlen időjárás mellett megbújik az időjárás viszontagságai elől, ha kell maga gondoskodik élelméről és vizéről. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy sohasem adja fel a versenyt, s ha a körülmények arra kényszerítik, akár hetekkel is megkésve, de visszatér saját dúcába (Vogel, 1980).

    2.2.5. Allround versenygalamb

Ez az a típus, melyre minden tenyésztő áhítozik, de amelyből a legkevesebb van. Hogy egy galamb az általános bajnokságban champion galambbá válhasson, az kell, hogy a galamb minden versenyen – a távolságtól függetlenül – a lista első 20 %-ban helyezze magát. Ez annyit jelent, hogy az allround verseny postagalambnak 100–900 kilométer között minden héten minden távon helyt kell állnia. Erre viszont csak rendkívüli képességű galamb alkalmas, amiből kevés kel a dúcokban. A korábbi típusok minden pozitív tulajdonságát egyesíti magában. Robbanékony, de egyúttal nyugodt is. Rendkívül intelligens. Önálló. A levegőben húzó falkától képes magát függetleníteni. A röpfeladatot kitűnő tájékozódó képességével oldja meg. Rendkívül nagy a dúcszeretete és a küzdeni tudása. Soha nem lankad a vitalitása, folyamatosan egészséges, amit szilárd szervezetének köszönhet. Ez a verseny postagalamb típus a postagalamb-tenyésztés csúcsa, egyben minden postagalamb-tenyésztő álma. Mivel azonban számtalan pozitív tulajdonság véletlenszerű egybeesésére van szükség ahhoz, hogy egy ilyen galamb kikeljen, csak kevés tenyésztő rendelkezik ezekből nagyobb számmal. Ezek a tenyésztők szinte kivétel nélkül mind élversenyzők (Anker, 1971, Horn, 1991).

Összefoglalásként el kell mondanom, hogy a postagalamb-tenyésztés során a felsorolt típusok gyakran nem homogén módon jelennek meg. Az egyes típusokat a tenyésztők – különösen Kelet-európában, így hazánkban is, ahol a postagalambversenyeken való győzelem ma még elsősorban erkölcsi és nem anyagi elismerést hoz a tenyésztőnek – gyakran keresztezik egymással, valamiféle allround-típus megtalálásának reményében. 
A különböző típusok keresztezéséből származó egyedek távolságbírásának megítélése azonban mindig az adott tenyésztő ítéletalkotó tudásának, azaz szakértelmének függvénye volt és marad, figyelembe véve az adott egyedek versenyeken mutatott saját teljesítményét is. 

    2.3. Versenyeztetési módszerek

Alapvetően két módszert különböztetünk meg, melyek a galambokat a mielőbbi hazatérésre motiválják.
Természetes módszer (fészek módszer): Olyan tenyészérett galambokat versenyeztetnek, amelyek költenek, vagy fiókákat nevelnek. Ettől az eredeti módszertől a tenyésztők eltértek, mert a nevelés és a versenyek egyidejűleg túl megerőltetőek az állatok számára (Hesselmann, 1989).
Özvegységi (kímélő) módszer: A Belgiumban bevezetett módszer alapja a nemi ösztön. Ez kecsegtet a legnagyobb sikerrel. A tenyésztő tavasszal pároztatja a galambokat, aztán nemenként elkülönítve tartja őket a versenyezetés idejére. Csak visszatérésük után lehetnek együtt az állatok rövid ideig. A hímeket, tojókat özvegyeknek nevezik. Kétségtelenül ez a hatékonyabb módszer (Hesselmann, 1989). Hazai vizsgálatokban Schindler (1995) megerősíti előző véleményét.
Az előző két módszer ivarérett galambok versenyeztetése során alkalmazott. Fiatal, 3-6 hónapos galambok versenyeztetése és edzése során természetes módszerként alkalmazzák azt, hogy a nő- és hímivarú fiatalokat egy közös dúrészben tartják (Hellelmann 1989). 

    2.4. Postagalambok tájékozódása

    2.4.1. Tájékozódás látás után 

A postagalamb hazatalálása nemcsak az égtájirány meghatározásán alapul, hanem van egy helyzetfelismerő képességük is, amely azt jelenti, hogy meg tudják határozni, hogy a születési hely milyen égtáj irányban van a feleresztési helytől, bárhol engedik is őket szabadon.
Kitűnő a látásuk, kis pontokat, részleteket is képesek messziről felismerni. A galambok figyelik, és képesek megjegyezni a dúcok körzetében elterülő tájat (Heinroth és Heinroth, 1941).
Lipp és mtsai. (2004) kísérletek alapján igazolták a galambok 50 km távolságig tanult útkövető technikának meglétét. Bizonyos támpontok (autópályák és kijáratok) a dúchoz történő visszatérést segítik a repülésben a gyakorlott (2-3 éves) galambok számára.

    2.3.2. Tájékozódás a Nap segítségével és biológiai óra

Krammer (1950) bizonyította be elsőként, hogy a vándormadarak és a postagalambok is a nap segítségével tájékozódnak. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett „napiránytű” elmélet. 
Tudjuk, hogy a nap folyamatosan változtatja helyzetét az égbolton. Ez éppúgy vonatkozik a napszakokra, mint az évszakokra. Ezt a problémát a galamb a biológiai órájával oldja meg. Ez a belső óra a galamb számára képes a pontos időt meghatározni, illetve a föld forgásából adódó változásokat kiegyenlíteni. 
A postagalambok kezdeti navigációját a földrajzi, azaz felszíni adottságok befolyásolják (Matthews, 1967), a kezdeti elrepülési irány kevésbé fontos, ha a feleresztés az otthonhoz viszonylag közel van.
A nap után történő tájékozódás nehézségeit az úgynevezett inverzió jelensége okozza (Stam, 1987). Ez olyan meteorológiai helyzet, amikor a felső légrétegek melegebbek, mint az alsók, illetve ha két hideg légréteg közé meleg légréteg kerül. Ebben az estben a nap sugarai nem egyenesen, hanem megtörve esnek a földre, azaz a földről úgy tűnik, mintha a nap egy másik helyen állna, mint a valóságban.

    2.4.3. Tájékozódás a mágneses erővonalak segítségével

Szakirodalomban először 1947-ben jelentek meg írások arról, hogy a földmágnesesség szerepe fontos a postagalambok tájékozódásában.
Több kutató (Yeagley, 1947; Krammer, 1950; Keeton 1974) is megfigyelte, hogy a postagalambok akkor is képesek tájékozódni, ha az égbolt sötéten borult, és a nap egyáltalán nem látható. Felmerült tehát az a gondolat, hogy a madarak tájékozódásában a földmágnesesség is szerepet játszhat. Ennek bizonyítása azonban sokáig senkinek sem sikerült.
Első áttörést ezen a területen F.W.Merkel nyolcszögletű kísérleti ketrecének megépítése jelentette. Ezt a ketrectípust fejlesztette tovább Wiltschko (1968)
Több kutató a mágneses térerősség és az időjárás egymásra hatását vizsgálta. Földmágneses rendellenességek idején a galambok rosszul vagy egyáltalán nem tudják „bemérni” a hazavivő irányt. Földmágneses viharokban a felengedett galambok a legkülönbözőbb irányokba indulnak el. Schietecat (1988) vizsgálatai szerint csak akkor lehet sikeres egy-egy postagalambverseny, ha a mágneses mező nyugodt. Sohasem volt kedvezőtlen a versenyek kimenetele változékony időjárás és nyugodt mágneses mező együttes megléte esetén.
A postagalambok nyakszirti idegszálaikon található magnetidek segítségével érzékelik a föld mágneses erővonalait (Ahmann. 1985), melyek erőssége a pólusok irányába nő, és attól távolodva csökken.
A kedvezőtlen rádióvétel és a galambveszteségek között pozitív korreláció áll fent. Mindkettő mágneses viharok jelenlétével hozható összefüggésbe. 

    2.4.4. Modern kutatások a postagalambok tájékozódásával kapcsolatban

Seppia és mtsai. (1994) megállapították, hogy a galambok indulási orientációját az érzelmi faktorok befolyásolják. A 30 perccel, avagy 24 órával a röptetés előtt immobilizált postagalambok kezdeti orientációja súlyosan zavart volt, míg a hazatérési teljesítmény nem változott. Hasonló eredményeket kaptak úgy is, hogy a röptetési helyre sötétben szállították, vagy a röptetési hely körül sötétben körbevitték a galambokat. Úgy tűnt, mindkét kezelés megerősíti a galambok hajlamát, hogy egy kedvelt égtáj irányába repüljenek, mely így az orientáció érzelmi elemeként jelenik meg.
A navigációs térképtanulást és ennek blokkolását vizsgálta postagalambokban Gagliardo és mtsai. (1997). Fiatal postagalambokat a „szagérzékelési”-lebeny (piriform) eltávolításnak tették ki, másokat változtatás nélkül hagyták, hogy navigációs térképet tanuljanak. Három hónappal később, a kontroll és a piriform-lebeny-sérült galambokat három ismeretlen helyről röptették. A kontroll galambok hazafelé navigáltak, jelezve a sikeres térképtanulást. Ezzel ellentétben a priform-lebeny eltávolításnak kitett galambok egyöntetűen kelet felé orientálódtak, tovább tartott a hazatérésük, és nagyobb volt az esélye, hogy elvesznek. Az eredmények igazolják, hogy a piriform-lebeny eltávolítás fiatal galambokban rombolják a navigációs tanulást. Az adatok alátámasztják a következtetést, miszerint a piriform-lebeny részvétele szükséges a navigációs térkép-tanuláshoz, és a navigációs tanulásban nyújtott szerepét más telencephalikus szagérzékelő régiók nem helyettesíthetik. Továbbá, az eredmények azt mutatják, hogy a szagérzékeléses iránypontozás a navigációs térkép felépítésében nem helyettesíthető más, nem szagérzékelésre alapuló környezeti stimulusokkal.
A postagalambok tájékozódásával kapcsolatban az elmúlt években főképpen élettani vizsgálatokat végeztek.
Shimizu és mtsai. (2004) kísérleteiben kimutatták, hogy az agyvelőkampó fontos szerepet játszik a postagalamb navigációban. A közvetlen korai ZENK gén protein kifejeződését használva egészséges galambokban, a szerzők regionális variációt fedeztek fel az agyvelőkampói aktiválódásban, a hazatérés következményeképp, és szükségképpen az ezzel együtt járó viselkedésben. 

Specifikusan a hazatérő galambok jelentős növekedést mutattak a Zenk-kel jelölt sejtekben az oldalsó agyvelőkampói formációban, a nem hazatért galambokkal összehasonlítva, míg a közép agyvelőkampói részben változást nem tapasztaltak. 

    2.6. A fiatal postagalambok röpülési teljesítménye 

Pakuts (2005) fiatal galambokat vizsgált 10-354 km-es repülési távolságtartományban kelési évükben és éves korban. A galambokat rövid távú, hosszú távú és allround versenyzőktől származtak. A kelési évben végzett kísérlet során a mért távolságtartományban nem jelentkeztek ismétlődő és statisztikailag megbízhatónak tekinthető teljesítménykülönbségek sem az elveszett galambok aranyában, sem pedig az egyes populációk átlagos röpsebességeiben. A fenotípusos jelleg és a származás alapján történő típusbesorolás nem jelent érdemi és biztonsággal várható teljesítménykülönbséget az utódokban. Érdemleges különbségek a különböző röptávú galambokra csak 2-3 éves korban várható, amikor jelentősen növelhető a versenyek távolsága is. A verseny postagalambok éves kort betöltött korban mérhetően jobb teljesítményt nyújtanak, mint fiatal korban. Ez a különbség nem csak abban nyilvánul meg, hogy az idősebb galamboknak nagyobb a hazatérési aranya, hanem abban, hogy átlagos repülési sebességük több mint 20% kal nagyobb, mint kelési évükben. Az éves kort meghaladó galambok röpsebességében mért egyedi szórás is jelentősen kisebb, mint az ugyanezen galambok fiatal korban mért versenyeztetése közben tapasztalunk. Minden egyes versenyt és röptetési távot figyelembe véve. A fiatal és éves galambok röpteljesítménye között pozitív és erősen szignifikáns kapcsolat van függetlenül a repülési távolságtól. Ez arra ad következtetést, hogy a fiatal kori saját teljesítmény és az éves kori saját teljesítmény egyedi szinten is jól ismétlődik. 

 
    3. Célkitűzés
Vizsgálataimban célul tűztem ki, hogy meghatározzam azokat a mérhető, vagy megfigyelhető tényezőket, melyek a postagalambok versenyteljesítményét befolyásolják. Ezen túl vizsgálni szándékoztam a versenyek hatását a galambok élősúlycsökkenésére. 

    4. Anyag és módszer
Vizsgálataimat két versenyszezonban végeztem. Az első alkalommal, 2007 augusztus – szeptember hónapokban fiatal galambokkal, majd 2008 májusától – július végéig öreg galambokkal dolgoztam.
    4.1. Kísérleti állomány összetétele

Az első szezonban közel egykorú – 2007. április 20. és 2007. május 25. között kelt – fiatalokat vizsgáltam kelési évükben. A fiatal galambok 17 napos korig a megszokott, hagyományos módon nevelkedtek fészkükben. 17 napos kor után a galambok úgynevezett óvodákba kerültek, dúcrészenként helyeztük őket a dúc padozatára. A technológia célja, hogy zavartalanná tegyük a tenyészgalambok további költését, és kiegyenlítettebb fiatal generációt kapjunk. E technológiából adódóan minden galamb kapcsolatba kerül az összes galambbal.
A második szezonban a fiatalok versenyéről maradt, ill. az előző években is röptetett versenygalambjaimat vontam be a kísérletbe.

    4.2. Kísérleti állatok tartása és takarmányozása

Galambjaimat természetes körülmények közözött tartottam, mind fiatal korban, mind az öreg galambokat. A fából épült dúc egy garázs padlásán helyezkedik el, D-i tájolással. Szellőzöttsége megfelelő, de nem túl huzatos. Padozata farostlemez. A fészekrendszer, illetve a fiatalok dúcában a fülkerendszer pozdorjából készült.

A fiatalok 25-27 napos korban kerültek át a fiatalok dúcába. Takarmány- és vízfelvételük kiegyensúlyozottá válását követően – 35. életnaptól – 6 napos trichomonadosis elleni megelőző kúrát végeztem Tricho 40. (dr. Limpt) Ronidasol tartalmú szerrel, 2 g/liter ivóvíz adagolással. 
A kísérlet 94 napját két tartás- és takarmányozás-technológiai szempontból lényegesen eltérő időszakara osztottam. Az előkészítő időszakra, melyben a fiatalok kiszoktak, hozzászoktak a külső környezethez és a magántréningek megkezdésétől a versenyek lefolyásáig tartó időszakra.
Az kiszoktatási időszak tartás- és takarmányozástechnológiája:
A repülni tanuló fiatalokat soha sem engedtük ki jóllakottan a dúcból. Így ritkán találkozunk túl korán felrepülő és elvesző fiatalokkal. A hívó szóra azonnal bejönnek, korán megtanulják a fegyelmet, és kezesek lesznek. A fiatalokat csak este etettem meg „félig jóllakott” állapotúra, napközben egy kicsit mindig éhesnek (de nem „farkaséhesnek”) kell lenniük, hogy hívásunkra azonnal bejöjjenek. 

Kiszoktatási időszakban a napi takarmányozás a következőképp zajlott: 
Reggeli kieresztés előtt: minimális mennyiségű aprómagot adtam, hogy ne éhesen menjenek ki keringeni, mert akkor rövidebb időt töltenek a levegőben
Reggeli behíváskor: a napi adag harmadát adtam, amit azonnal és maradéktalanul felettek.
Délutáni kieresztéskor minimális mennyiségű aprómagot szórtam.
Esti behíváskor: a napi adag megmaradó két harmadát fogyasztották.
A galambjaim a kísérlet lefolyása alatt egy, a szakkönyvekben leírtaknak megfelelő összetételű takarmányt adagoltam. Az etetést megelőzően állataim eleségét pormentesítettem a takarmány mosásával és szárításával.

 A felhasznált takarmány összetétele a következő volt:
    35% hüvelyes
    15% búza
    10% árpa
    20% kukorica
    10% rizs
    4% hántolt zab
    4% dari
2% kender

A fiatal galambok életében és fejlődésében van egy kritikus időszak melyet, figyelembe kell vennünk a felnevelés és kiszoktatás során. A galambok ugyanis az elsőrendű evezőtollak vedlésének megindulása után már hosszúkat repülnek, könnyen megsérülhetnek és elveszhetnek. Ennek elkerülésére takarmányozásomon változtatni kellett, technológiámba beépítettem a diétás takarmány etetését. 
Az általam alkalmazott diétás takarmány összetétele a következő:
    25% árpa
    25% hántolatlan rizs
    25% búza
    25% vörös cirok.
Reggeli repülésük folyamán így nem távolodtak túlságosan a dúctól és hamarabb beültnek. 

Kiszoktatási időszak alatt végzett preventív kezelés:
2007. 08. 19-21. trichomonadosis elleni megelőző kúrát végeztem Tricho 40 (dr. Limpt) Ronidasol tartalmú szerrel, 2 g/liter dózisban. 
Az előkészítő időszak részletes takarmányozási technológiáját heti bontásban a 1. táblázat ismerteti.

 
1.táblázat 
2.táblázat:
    A röptetési időszak tartás- és takarmányozás technológiája a következőképpen alakult:    
    Takarmány és kiegészítői    víz kiegészítői (literenként)    Egyéb kezelések
A hét napjai    Reggel    Este    Reggel    Este    
Vasárnap
(verseny napja)    50% diétás, 20% rizs,
30% napraforgó    50% keverék, 50% diétás,
    Érkezéstől eltelt 3 óráig„négyes” teába 1,0 evőkanál virágméz, 1,0 citrom leve    10 ml Avipharm    
Hétfő    100% diétás    100% keverék    Salaktalanító teába
1,0 evőkanál virágméz,    Salaktalanító teába
1,0 evőkanál virágméz    fürdetés
Kedd    80% diétás, 20% keverék + joghurt    100% keverék + joghurt            
Szerda    60% diétás 40% keverék fokhagymaolajjal+ sörélesztő    
80% keverék, 20% kukorica fokhagymaolajjal+metio-ninnal dúsított sörélesztő    5ml Gervit-W    5ml Gervit-W    

Csütörtök    40% diétás 60% keverék    60% keverék, 40% kukorica+ sörélesztő        
    
Péntek    60% keverék, 20% kukorica    60% keverék, 20% kukorica,    5ml Gervit-W    5ml Gervit-W    
Szombat
    Ad libitum 30% keverék,30% kukorica, 20% rizs, 20% mogyoró    - Citromos vízben reggeltől áztatott -20% kukorica, 20% napraforgó, 20% kender, 20% rizs, 20% mogyoró    1 evőkanál virágméz,
+ 1,0 citrom leve    Kosarazás    Kosarazást követően dúcfertőtlenítés.
 
    4.3. Versenyeztetés módszere

A fiatal galambok versenyeztetése egy külön dúcrészből történt, ahol állókák voltak megfelelő számban. 
Az „öreg” galambokkal végzett kísérletemben galambjaimat természetes módszerrel versenyeztettem, ami azt jelenti, hogy mind a tojót, mind a hímet együtt röptettem a versenyek során. A galambokat március 20-án párosítottam és az első kelésű fiókokat engedtem nekik felnevelni. A következő tojásokat kicseréltem műtojásra és ezekről repültek hétről hétre. A galambokat próbáltam terhelni a megszokottnál jobban, egyik héten belföld, a másikon külföld. Ha nagyon kimerültnek láttam valamelyik egyedet, akkor egy hét pihenést kapott. Bízva abban, hogy ez a hosszabb regenerálódási idő kedvezően hat majd a következő versenyek eredményeire.

    4.4. Mérések és számítások 

A súlyméréseket az edző utakon nem végeztem el, csupán a hivatalos versenyek alkalmával.
A galambokat a versenyek előtt egy órával megetettem, majd tiszta vizet kaptak. A bekosarazás alkalmával minden egyes galamb súlyát digitális mérlegen gramm pontossággal lemértem, majd feljegyeztem. A versenyekről hazatérve a galambok a dúcba való bejutás után egyből megfogtam és szintén mérlegeltem. A mérések során arra törekedtem, hogy azonos módon, időben és állapotban kerüljenek az egyedek a mérlegre.
A két versenyszezon röptetési programját a 3. táblázatban foglaltam össze.

3. táblázat: 
A kísérletbe bevont versenyek adatai 
      Fiatal galambok versenye
Versenynap    időjárás    szélirány    feleresztési
hely    versenytáv
(km)    Indult galamb
07.08.07.    derült    szélcsend    Miske    28    52
07.08.14.    derült    szélcsend    Kalocsa    40    50
07.08.22.    szeles    gyenge É-K-i     Harta    52    48
07.08.27.    derült    szélcsend    Seregélyes    90    45
07.09.02.    kánikula    szélcsend    Mór    146    40
07.09.09.    szeles    gyenge É-Ny-i     Kisbér    164    34
07.09.16.    derült    szélcsend    Komárom    182    32
07.09.23.    szeles    gyenge É-K-i     Rajka    246    24

Belföldi versenyprogram
Versenynap    időjárás    szélirány    feleresztési
hely    versenytáv
(km)    Indult galamb
08.05.11    szeles    gyenge É-Ny-i    Komárom    182    40
08.05.18    borult    szélcsend    Győr    198    40
08.05.25    szeles    gyenge D-Ny-i    Rajka 1    246    40
08.05.31    szeles    gyenge D-Ny-i    Rajka 2    246    10
08.06.08    napos    szélcsend    Rajka 3    246    10
08.06.14    esős    É-Ny-i    Sopron 1    256    10
08.06.21    kánikula    szélcsend    Sopron 2    256    10
08.06.28    szeles    É-Ny-i    Sopron 3    256    10
08.07.05    szeles    É-K-i    Szentgotthárd 1    241    10
08.07.12.    kánikula    szélcsend    Szentgotthárd 2    241    10

Külföldi versenyprogram
Versenynap    időjárás    szélirány    feleresztési
hely    versenytáv
(km)    Indult galamb
08.05.25.    szeles    gyenge D-Ny-i    Brno    379    20
08.05.31.    szeles    gyenge D-Ny-i    Jihlava 1    445    20
08.06.08.    napos    szélcsend    Ceska Lipa    600    10
08.06.14.    szeles    É-Ny-i    Jihlava 2    445    20
08.06.21.    kánikula    szélcsend    Aas 1    684    10
08.06.28.    szeles    É-Ny-i    Jihlava 3    445    20
08.07.05.    szeles    É-K-i    Aas 2    684    10
08.07.12.    kánikula    szélcsend    Jihlava 4    445    20
08.07.29.    szeles    gyenge É-Ny-i    Aas 3    684    10

A fiatalok versenyén bevizsgált és engedélyezett fatokos Benzing órával mértem, majd az öreg galambok versenyén elektromos Benzing rendszerrel rögzítettem a madarak érkezési idejét.
A röpsebességet a versenyek során általánosan alkalmazott számítással határoztam meg. A repülési időt a feleresztés pontos időpontja és az órák által mért berepülési idő hányadosával méter/percben számítottam ki. 

    4.5. Statisztikai elemzés

A mért és feljegyzett adatokat táblázatba rendeztem Microsoft Excel, majd egy és többtényezős variancia analízist végeztem, valamint lineáris korrelációt számoltam SPSS 10.0 (SPSS Inc., 1999) programcsomag segítségével.
A többtényezős variancia analízis modelljébe a fiatalok útjainál, a verseny, a nem, az életkor, a genotípus (rokontenyésztett, vagy keresztezett) hatását vizsgáltam a versenyen elért sebesség és a súlyveszteség tekintetében, míg a kifejlett madarak versenyeinél a belföldi és külföldi versenyeket különböző csoportosításban értékeltem külön-külön és összesítve is hasonló modellek alkalmazásával. 


 
    5. Eredmények és értékelésük
    5.1. Fiatalok versenye

A három versenyt összehasonlítva a galambok repülési sebességében jelentős különbséget találtam. Míg Kisbérből lényegesen gyorsabban és kisebb szóródással érkeztek a galambok, addig Komáromból jelentős szóródással, Rajkáról pedig jelentősen kisebb sebességgel jöttek haza galambjaim (1. ábra). 
 
1. ábra: A fiatal galambok repülési sebességének átlagai és szórásai 

A súlyveszteség nagyobb szórást mutatott a harmadik, legnehezebb és leghosszabb távú versenyen, de statisztikai különbség nem volt az átlagok között (2. ábra). 
 
2. ábra: A fiatal galambok verseny alatti súlyveszteségei 

A galambok súlya a bekosarazáskor nem tért el egymástól, tehát az első két verseny esetében a regenerálódás a testsúly tekintetében megtörtént. A súlyveszteség és a sebesség között nem találtam szignifikáns korrelációt.
A fiatalok versenysorozatának három útján a verseny sebességére nem volt kimutatható hatással a galambok életkora, a genotípusa és a galambok neme sem.
A verseny során leadott testsúly mértékében nem volt különbség a genotípusok, nemek között és nem volt befolyással rá az életkor és a versenytáv sem.

Veszteségek a kiszoktatás során
A 70 legyűrűzött fiókából 18 már a kiszoktatási időszak alatt elveszett. Ez többek között a ragadozó madarak pusztításának következtethető be. A veszteség nagyobb része (70%) a későbbi kelésű fiatalokat érintette.

4. táblázat:
Veszteségek a tréningek és versenyek során
        elküldött galamb    veszteség
1    Miske    52    2
2    Kalocsa    50    2
3    Harta    48    3
4    Seregélyes    45    5
5    Mór    40    6
6    Kisbér    34    2
7    Komárom    32    2
8    Rajka    24    6

Az 52 tréningeket elkezdő fiatal galambból a versenyszezon végére 18 galamb maradt meg, a veszteség tehát jelentősnek (65,3%) tekinthető (4. táblázat).

    5.2. Öreg galambok belföldi versenyei

A versenyen elért röpsebességek 741-1410 m / perces átlag értékek között alakultak. A vizsgált tényezők közül megállapítható, hogy a versenytávnak, a széliránynak és a két tényező interakciójának is kimutatható hatása volt a versenysebességekre. A galambok korának és nemének viszont nem találtunk jelentős hatását erre a paraméterre. Meglepőnek tűnt, hogy a sebesség és a versenytáv között pozitív kapcsolatot találtunk (r=0,255; P<0,05). Ez az eredmény magyarázatra szorul, hiszen azt vártuk, hogy a nagyobb versenytávon a madarak sebessége csökkenni fog. A távok közötti viszonylag kis különbségek, valamint az a tény, hogy a rövidebb távok a versenyszezon elején, tehát a galambok edzettségének kezdeti stádiumában voltak, magyarázza részben a jelenséget. Ehhez jön még az időjárási viszonyok áttekintése is, ugyanis a „Sopron 1.” versenyt követően jobbára a hátszél dominált a feleresztések napján, amikor nagyobb távolságból röptettünk. 
 
3. ábra: A belföldi versenyek sebesség értékei

A szélirány jelentősen befolyásolta a versenygalambok hazatérési sebességét, amit a 4. ábrán szemléltetek.
  4. ábra: A szél hatása a repülési sebességre a belföldi versenyeken (a,b,c átlag szignifikánsan különbözik, P<0,05)

A verseny alatti súlycsökkenésre a versenytávnak volt hatása egyedül, míg az életkornak, a nemnek, szélnek és a verseny alatti sebességnek nem. A hosszabb versenytávokon a madarak átlagosan többet veszítettek testsúlyukból (r=0,26; P<0,05). A versenytáv és a súlycsökkenés összefüggése nem volt meglepő, hiszen a hosszabb távokon a madarak több energiát használtak fel a repülésre. 
A galambok átlagsebességei és a testsúlycsökkenés között nem találtunk összefüggést.


 
5. ábra: A belföldi versenyeken mért testsúlycsökkenés (%)

    5.3. Öreg galambok külföldi versenyei

A közép és hosszútávot jelentő külföldi versenyekről 717-1485 m / perces sebességgel repültek haza galambjaim (6. ábra). 
 
6. ábra: A külföldi versenyek sebesség értékei

A többtényezős varianciaanalízis eredménye alapján a galambok sebességére csupán a szélirány volt hatással a feleresztési távolság nem (7. ábra). A különböző korú és ivarú galambok átlagsebességei között nem volt különbség. 

 
7. ábra: A szél hatása a repülési sebességre a külföldi versenyeken (a,b,c szignifikánsan különbözik, P<0,05)

A külföldi versenyeken mért élősúlycsökkenést nem befolyásolta a galambok életkora, ivara, sőt az uralkodó szélirány sem. Egyedül a versenytávnak volt hatása, mégpedig a hosszabb és nehezebb versenyeken a galambok többet veszítettek testsúlyukból (8. ábra).


 
8. ábra: Súlycsökkenés a külföldi versenyek alatt 

    5.4. Kül- és belföldi versenyek összesített eredményei

Az összes általam vizsgált paramétert feldolgozva a szélirány hatása bizonyult meghatározónak a versenygalambok hazatérési sebességére. A nemnek, kornak és versenytávnak nem volt jelentős befolyásoló hatása.

5. táblázat
A vizsgált paraméterek közötti összefüggések
    súlycsökkenés    versenytáv    sebesség
súlycsökkenés    1        
versenytáv    0,176*    1    
sebesség    -0,049    0,133    1
szélirány    -0,125    -    0,725*

A nemek között találtunk különbséget az átlagos élősúlyban (hímek 468±37, tojók: 439±25; P<0,05) és a versenyek alatti élősúlycsökkenésben is (hímek 36±13, tojók: 31±10; P<0,05), azonban a bekosarazáskor mért testsúlyhoz viszonyítva a csökkenések között nem volt szignifikáns különbség (hímek 7,6%, tojók: 7,1%; P=0,18).

    6. Következtetések
Vizsgálataink alapján a galambok kora, neme és a versenytáv nem volt befolyással a galambok versenyteljesítményére, csupán az uralkodó szélirány hatását tudtuk kimutatni. Az igen szoros korrelációból arra következtetünk, hogy a hazatérő galambnak, feltéve, ha jól tájékozódik, a sebességét leginkább a légmozgás határozza meg.
Átlagosan 7,5%-al csökkent a galambok súlya versenyek alatt, amely adat a szállítás alatti veszteséggel és stresszel járó „útiapadó”-t is tartalmazza. Közvetlen felengedés előtti méréssel a két tényezőt külön lehetne választani.
A versenyek alatti élősúlycsökkenés a nemek között ugyan különbséget mutatott abszolút értékben, azonban a százalékos arányban ez már nem jelentkezett. Az élősúlycsökkenésre a versenytávnak volt hatása, ami nem meglepő, hiszen a hosszabb repülési idő nagyobb igénybevételt jelent.
Összességében megállapítható, hogy további, nagyobb elemszámú vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy elemezni tudjuk azokat a tényezőket, melyek csak kisebb mértékben járulnak hozzá a postagalambok versenyteljesítményéhez.

 


    7. Összefoglalás

Az ókori Keleten a galambüzeneteket ismerték Indiában, de ismerték az egyiptomiak, a perzsák és a zsidók is. Manapság a hírvivő szerepét felváltotta a kedvtelés és a verseny cél.     A postagalamb-tenyésztés a versenyeken keresztül egyesíti a legkülönbözőbb korú, világnézetű és társadalmi rétegződésű embereket. Jelenleg Magyarországon 27 kerület 305 egyesületében, 5485 aktív taggal rendelkezik a Magyar Postagalamb Sportszövetség (MPGSSZ, 2008). Dolgozatommal hozzá szeretnék járulni az eredményesebb tenyésztői, versenyzői munkához.
Vizsgálataimban célul tűztem ki, hogy meghatározzam azokat a mérhető, vagy megfigyelhető tényezőket, melyek a postagalambok versenyteljesítményét befolyásolják. Ezen túl vizsgálni szándékoztam a versenyek hatását a galambok élősúlycsökkenésére. 
Diplomamunkám alapján a galambok kora, neme és a versenytáv nem volt befolyással a galambok versenyteljesítményére, csupán az uralkodó szélirány hatását tudtuk kimutatni. Az igen szoros korrelációból arra következtetünk, hogy a hazatérő galambnak, feltéve, ha jól tájékozódik, a sebességét leginkább a légmozgás határozza meg.
Átlagosan 7,5%-al csökkent a galambok súlya versenyek alatt, amely adat a szállítás alatti veszteséggel és stresszel járó „útiapadó”-t is tartalmazza. Közvetlen felengedés előtti méréssel a két tényezőt külön lehetne választani.
A versenyek alatti élősúlycsökkenés a nemek között ugyan különbséget mutatott abszolút értékben, azonban a százalékos arányban ez már nem jelentkezett. Az élősúlycsökkenésre a versenytávnak volt hatása, ami nem meglepő, hiszen a hosszabb repülési idő nagyobb igénybevételt jelent.
Összességében megállapítható, hogy további, nagyobb elemszámú vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy elemezni tudjuk azokat a tényezőket, melyek csak kisebb mértékben járulnak hozzá a postagalambok versenyteljesítményéhez. 
    8. Irodalomjegyzék

1.    Ahmann T.(1985): Magnetfeldtherorie bereits im Krieg entwikelt. Gut Flug 1.11. 10-15
2.    Anker, A. (1971): A repülő keresztrejtvény. Postagalamb Sportszövetség, Budapest.
3.    Gagliardo, A., Mazzotto, M., Bingmann, V. P. (1997) Piriform cortex ablations block navigational map learning in homing pigeons. Behavioural Brain Research, vol. 86.2 143-148.
4.    Heinroth, O.,Heinroth, K (1941): Das Heimfinde-Vermögen der der Brieftauben. J.Ornithol.89. 213-256.
5.    Hesselmann, S. (1989): Untersuchungen zur Brieftaubenzucht in der Bundesrepublik Deutschland auf der Basis statisticher und erbanalytischer Erhebungen, unter besinderer Berücksichtigung der Zuchsituation und Leistung in verschiedenen Reisevereinigungen. Disertation, Aus dem institut für Tierzucht und Vererbungsforschung der Tierarzlichen Hochschule Hannover, 107
6.    Horn, A. (1935) A postagalamb teljesítményét befolyásoló tényezők. Doktori Értekezés M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztálya Kiadványa, Budapest.
7.    Horn, P. (1991): Galambtenyésztők kézikönyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
8.    Keeton , W.T.(1974): The navigational basis of homing in birds. In Advences in the Study of Behavior 5. 47-132. Academic Press. New York and London
9.    Krammer, G.(1950): Orientierte Zugaktivitat gekafigter Singvögel Naturwiss, 37.188
10.    Lipp, H.P., Vyssotsky, A.L., Wolfer, D.P., Renaudineau, S., Savini, M., Tröster, G., Dell’Omo, G. (2004): Pigeon homing along highway and exits. Current Biology. 14. 1239-1249.
11.    Matthews, G.V.T.(1967): Some parameters of nonsense orientation in mallard. Windfowl Trust 18.88-97.
12.    Meischner, W. (1964): Die Sporttaube. VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag. Berlin
13.    Meleg I. (2001): A galamb és tenyésztése 2. Gazada Kiadó,Budapest
14.    MPGSZ (2008) Magyar Postagalamb Sportszövetség, Szövetségi hírek áprilisi szám, Budapest
15.    Pakuts G. (2005): A postagalambok röpteljesítményét befolyásoló néhány tényező vizsgálata. Ph.D. értekezés, Kaposvári Egyetem Állattudományi Doktori Iskola, Kaposvár
16.    SPSS Inc. (1999): SPSS for Windows. Version 10.
17.    Schietecat, G. (1988): Meteorológiai és geofizikai befolyások postagalamb versenyeken. Die Brieftaube. 11.5-7.
18.    Schindler, G. (1995): Az özvegy versenyeztetési módszer és tartástechnológia hatása a postagalambjaink verseny-teljesítményére. Szakdolgozat. Állatorvos-tudományi Egyetem, Budapest
19.    Seppia, C., Luschi,P., Papi F.(1994): Influence of emotional factors on the initial orientation of pigeons. Animal Behaviour, vol. 52. 1. 33-47
20.    Shimizu, T., Bowers, A.N., Buudzynski, C.A., Kahn, M.C., Bingman, V.P.(2004): What does a pigeon (Columbia livia) Brain look like during homing? Selective exmination of Zenk Expression. Behavioral Neuroscience, vol 118.4.845-851
21.    Stam, J.W.E.(1987): Das Heute und Morgen im Brieftaubensport. Lochem Druk, Lochem.
22.    Vogel, K. (1980): Die Taube, VEB Deutscher Landwirtschaft-sverlag. Berlin.
23.    Wiltschko, W.(1968) Über den Einflussz statischer Magnetfelder auf die Zugorientierung der Rotkehlschen (Erichacus rubecula). Z. Tierpsychol. 25.537-558
24.    Yeagley,H.L.(1947): A preliminary study of a physical basis of bird navigation II. J. Appl. Phys. 18: 1035-1063.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

XEvil 4.0 break 99% types of captcha

Mashabar, 2017.12.12 20:03

This message is posted here using XRumer + XEvil 4.0

XEvil 4.0 is a revolutionary application that can bypass almost any antibot captcha.
Captcha Solution Google (ReCaptcha-1, ReCaptcha-2), Facebook, BING, Hotmail, Yahoo,
Yandex, VKontakte, Captcha Com - and over 8.4 million other types!

You read this - it means it works! ;)
Details on the official website of XEvil.Net, there is a free demo version.

Check YouTube video "XEvil ReCaptcha2"