Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az izom az üzemanyag és a repülés.

 Dr Gordon, Dr Georg, Dr Chalmers. Alberta Kanada.

 

Dr Gordon Chalmers vagyok. Tanulmányaim az Ontariói egyetemen végeztem állatorvosként, melyet 1961-ben fejeztem be. Ez után magán állatorvosi praxisom volt. De hamar rájöttem, hogy ez nem elégit ki, a kutató munka jobban érdekel. Ezért feladtam praxisom, és csatlakoztam az Albertai Állategészségügyi és diagnosztikai intézethez. Itt hazai állatok, hazai vadon élő állatok, madarak, állatkerti állatok, halak, és postagalambokkal is foglalkoztam. Majd vettem egy tovább képzést patológiából. Majd Albertába visszatérve Dr John Georg csoportjában tevékenykedtem, ahol fő feladatunk a madárbiológiai kutatások voltak, többek között a postagalambok kutatása is.

 

Postagalamb tenyésztéssel és versenyzéssel, ebben az időben kezdtem el foglalkozni. Hiszen ez szinte kötelező volt ebben a csoportban. Dr John George is nagyon sikeres versenyző volt.

 

A legkiemelkedőbb eredményeim talán 1973-tól, amikor is kiváló Sion- Stassard- Bostin állományom volt. Melyek a legsikeresebbek 560 mf. Feletti versenyeken voltak. Jelenlegi állományom Janssen, Van Loon Pütman galambokból áll. Voltak jó, nagyon jó, közepes, gyenge, és nagyon gyenge éveim. Attól függően, hogy épen milyen kutatásokat folytattam. Aki kutatással foglakozik nem tud mindig a csúcson teljesíteni. Terméseztessen vannak jó és rossz gondolatok. De mindegyikre szükség van, mert csak így lehet valós következtetéseket levonni.

Jelenleg nyugdíjas vagyok, és úgy határoztam, hogy életem háta lévő részét a postagalamb kutatásnak szentelem. Részt vettem már több mint 40 könyv vagy cikk vagy publikáció megírásában szerzőként vagy társ szerzőként, vagy csak egyszerű konzultánsként. Jelenleg is foglalkozom új kutatásokkal melyeket igyekszem megosztani tenyésztő társaimmal. Kiadványok, előadások formájában főleg a Nord American Racig Pigeon Club szervezésében.

Kivonat Nord American Racing  Pigeon Club előadásából.

 

A mell izmok, az üzemanyag, és a repülés.

 

Amint azt egy korábbi előadáson ismertettük. A galambnak mintegy ötven -féle izma van. Melyek inakkal kötődnek a csontokhoz.

E közül az ötvenből most kettő a repülést szolgáló izom érdekes számunkra. Melyek a test súly 20-32 % teszik ki. A galamb össz. súlyából.

Ha megölsz egy galambot, és lefejted a bőrt láthatod, hogy a gerinchez tapad, és V alakban lefut a mell csontra. Ezek az izmok mint a nagy mellizmok ismertek. Mely igen fejlett a repülő madaraknál

Amint az elvárható a mellizom a legerősebb izom a galamboknál. A fő funkciója, hogy húzza a szárnyat erőteljesen lefelé. A másik fontos repülő izom a mélyen fekvő kis mellizom, mely a szárny emeléséért és forgatásáért felelős, repülés közben. Mindössze a testsúly 4-5 %., teszi ki. Az utazó sebességnél az átlagos csapás szám 5,4, ezzel szemben a startnál a robbanékony elindulásnál átlagosan 9,5 másodpercenként. A mellizmok kétféle szövetből tevődnek össze, vörös és fehér izom szövetekből. A vörös izom szövetek teszik ki a mell izom 85-95 %-át. Míg a fehér izomszövetek a mell izom 5-15%-át. Működés közben az izmok rángatóznak, de a vörös izmok lassabban míg a fehérek gyorsabban. Pl. a Kolibriknek az izom összetétele fordított ez teszi lehetővé a villám gyors repülést. Míg a vadludaknál a vörös izom aránya legnagyobb ez teszi lehetővé a vándorlási képességet. Gyakorlatilag a két izom aránya a genetikai alap vagyis a különbség a sprinter és a hosszú távú galamb között.

Nos melyek azok a jelentősebb üzemanyagok melyek szükségesek a rövid vagy hosszú távú versenyekhez.

Egyes tenyésztők úgy gondolják, hogy szénhidrátra van szükség a rövid távú versenyekre, és zsírra van szükség a hosszú távú versenyekre. De a kutatási eredmények ( University of Guelph Ontarió) egyértelműen bizonyítják, hogy a zsír a fő üzemanyag bármilyen versenyen, a vörös izmoknak.

Ezzel szemben a glikogén a legfontosabb tápanyaga a fehér izmoknak.

Vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a fehér izmok 10 percen túl egyre kevésbé működnek, amíg újra fel nem töltődnek a májból glikogénnel.

Ezen a ponton meg kell állni egy pillanatra. A glükóz, a glikogén, keményítő, zsír és fehérje formájában biztosítja a szervezet számára a szükséges energiát a repüléshez.

A glükóz, más néven dextróz, a fő energia termelő, az ezt hasznosító repülő madarak számára.

Ha van a szervezetben felesleg a szükséges mennyiségen túl, az tárolható. A glükóz tárolási formája a glikogén. Ebben a folyamatban a máj sejtek több glükózt össze kapcsolnak a madarak számára hasznos glikogénné. Vagyis a növényi glükózt átalakítja állati glikogénné.

Miután a gabona magvakat a zúza megtöri, a zúzalék áthalad a bélrendszerbe. Ahol a bélrendszer elülső felében az emésztőnedvek azt feltárják, majd a bélfalon keresztül felszívódnak, és a véráram segítségével a májba kerülnek. Ahol egy része tárolódik, más része pedig ismét a véráram segítségével az izmokba kerülnek tárolásra, amíg arra szükség lesz. Nagyon fontos, hogy valamennyi glükóz zsírrá alakul a májban, mely a fő energia forrás a tartós terheléshez.

Zsírok: melyek más néven trigliceridek, a legfontosabb energia forrás a postagalambok számára.

Sőt bármely madár faj számára melyek ősszel tavasszal vonulnak. Bizonyított tény, hogy a madarak szervezete képes a zsír tárolására és több energiát ad mint a szénhidrát és fehérje együttesen. Ezért fontos energia forrás a versenyeken. De nem szabad túlértékelni.

Zsír emésztés: A belekben a táplálékhoz epe keveredik mely feldolgozza a zsírt ( olajat) glicerinre és szabad zsírsavakká, melyek tárolására már képes a szervezet. A májban triglyceriné alakulnak és a vörös izmokban mikroszkopikus állapotban, valamint a zsírraktárakban tárolódnak. A mi szempontunkból ha azt mondjuk zsír a zsírsavakat értjük, noha a szóhasználat nem helyes.

Más tudományos értekezések és saját vizsgálati eredmények összehasonlításával. Dr George érdekes megállapításokra jutott. A fehérje, a szénhidrát és a zsírral kapcsolatban a madaraknál.

A máj a legnagyobb szerv amelyben nagy menyínségű zsír termelődik és exportálja a tároló szervekbe, és onnan az izmokba a véráram segítségével. Érdemes megjegyezni, hogy a csontvelő a másik fontos zsírtermelő egység.

A logika azt mondaná, hogy extra zsír adagolása segítené a máj zsírsav termelését. De van néhány szempont melyet figyelembe kell venni. Melyeket tudományos vizsgálatok támasztanak alá.

A takarmány 5%-on túlli zsírtartalomnál, a postagalambok jobb teljesítményt nyújtottak 200 mf. feletti távolságokról. Míg az ez alatti zsírtartalmú takarmánnyal etetett galambok jóval gyengébb teljesítményt mutattak. Az étrendhez hozzá adott zsírnak segítenie kell a zsírtartalékok képzését.

Azómban van itt egy néhány dolog amit figyelembe kell venni.

  • Az étrendbeli magas zsírtartalom, csökkenti a máj zsír termelését.

  • A magas fehérje tartalom szintén csökkenti a máj zsír termelését.

  • A magas szénhidrát tartalom növeli a máj zsír termelését.

A Kísérletek azt bizonyítják, hogy az az étrend 10% zsírt tartalmaz, akkor a máj, megdöbbentő menyiségben csökkenti a zsír termelését. Mintegy 40%-kal. ( A kísérletet elvégezték csirkéken, ludakon, és galambokon.). Azt azómban meg kell jegyezni, ha a madarakat magas szénhidrát tartalmú étrenden tartották az nem csökkentette a zsír termelést ( lásd ludak tömése).

A vonuló madarak, mint ismeretes hasi vagy „ vándorló” zsírt gyűjtenek. ( ez nem azonos a kövérséggel). Valamint a madaraknál ismert egy másik zsírgyűjtés is a „téli zsír” mely a hőszigetelést szolgálja. A vándorló zsír a nyár végi csökkenő fény hatására, gyorsan halmozódik és a vándorlás végére kimerül. Ez arra utal, hogy a vándorló típusú galambok, ( hosszú távú)

a testüregekben jobban és gyorsabban képesek ezt a zsírt tárolni. És azt hasznosítani a versenyek során.

Egy nagyon fontos tudományos eredmény a postagalamb tenyésztők szempontjából.

Amerikai kutatók felcímkéztek, radioaktív izotóppal glükóz molekulákat. Mely lehetővé tette a glükóz mozgásának megfigyelését élő állatokon.

Ezt a felcímkézett glükóz oldatott intravénásan fiatal éhes galambokba fecskendezték. Ez a radioaktivitás 3 perc alatt megjelent a májban, további 15 perc múlva a zsírraktárakban, mely fokozódott 2 óra hosszat, viszont egy része szabadon keringett a véráramban. Ez azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban adagolt glükóz, egy része azonnal felhasználható de legkésőbb 2 óra elteltével felhasználásra kész. Ugyan ez a kísérlet az emésztő rendszeren keresztül adagolva mint egy dupla ideig tartott tehát 4 óra elteltével volt kész a felhasználásra. Nyilvánvaló, hogy az ivóvíz a szállíthatóság szempontjából jelentős tényező.

Egy másik fontos pont, megismételni, hogy ha magas szénhidrát tartalmú takarmányt etetünk, akkor a magas zsírtartalmú magvak tetetése, különösen a verseny előtt kétnappal, kell-e?

Most vizsgáljuk meg mi a szerepe a fehérjének. Ez egy nagyon fontos kérdés, mert itt is nagyon eltérő vélemények vannak (Pl. borsó mentes takarmányozás).

A fehérjék a szervezet építő kövei. Nagyon fontosak a sérült izmok és más szövetek karbantartásához és javításához.

Ez nem egy energia ellátó anyag, a szervezet számára. Kivéve ha a galambok már minden energiát adó anyagot elhasználtak ( zsírt szénhidrátot).Azok a galambok akik átrepülik az egész napot vagy akár az egész hétvégét, és elfogy a felhalmozott üzemanyag, felhasználják a reménytelen repüléshez a saját szervezetüket. Ez okozza a fogyást. A mellizmot és minden más mozgósítható anyagot ami akármilyen picike energiát ad. Valószínű ezek már soha nem lesznek tökéletesen egészségesek. Dr Georg kutatásokat végzett vad ludakon, a tavaszi vonulás után. Megállapítást nyert, hogy számos degeneráció található a vad ludak mellizomzatában. Az ötletet hasznosítva, kutatásokat végeztünk postagalambokon. Kiderült, hogy itt sem jobb a helyzet.

Számos kiváló példányt áldoztunk fel a tudomány oltárán. Az ékezés pillanatában megöltünk galambokat és boncolást végeztünk. Megállapítható, hogy gyakorlatilag nincs magas teljesítmény izom károsodás nélkül. De a legjobban láthatók ezek a sérülések a nagyon nehéz versenyekről érkező postagalamboknál, valamint a csúcs teljesítményt elért egyedeknél.

Egy galambunk 60 mf.- távolságról 1750 m/ perc sebességgel és majdnem 15 perces előnnyel érkezett, mint az később kiderült. Megöltük és megvizsgáltuk. A mellizomban mintegy 17,5% -os károsodás volt tapasztalható, mely annyira kiterjedt a fehér izmokra, hogy gyakorlatilag az 50%., tönkre ment. Viszont az eleve 600 mf., fölé tréningezett és küldött postagalamboknál lényegesen kevesebb a fehér izom sérülés, de annál gyakoribb és kiterjedtebb vörös izom sérülések tapasztalhatók. ( Ez részben magyarázat lehet arra az esetekre mikor a jól teljesítő verseny galambunk egyszer csak lelassul. Ez a fehérje hiányos  takarmányozásra vezethető vissza.).

Mindezekből kitűnik, hogy a fehérje szegény takarmányozás erősen kifogásolható. Mivel a célnak annak kell lennie, hogy ezeket a regeneráló folyamatokat támogassuk. Főképpen az extrém hosszú távú versenyeken. Mivel itt alszik kint a galambunk és a pihenő alatt újra építkezhet a szervezete.

De nem szabad elfelejteni, hogy a túlzott fehérje gazdag eleség etetése csökkenti a máj zsír termelését. Ezért nem szabad bumfull fehérje gazdag eleséget etetni.

Általánosan el kell fogadni, hogy a takarmánynak elsősorban szénhidrátban gazdagnak kell lennie, de nem hiányozhat sem a zsír sem a fehérje belőle.

El kellene érni, hogy a keverék takarmányokat gyártó cégek a valós beltartalmi értékeket tüntessék fel a csomagolásokon. Mivel pl. a kukorica beltartalmi értéke fajtától és termő helytől függően változik. De így van ez más takarmány növényekkel is.

Gyakorlati tapasztalat a méz ivóvízbe való keverése. Élettani hatása nagyon jó mivel a fruktózon kívül egyéb anyagokat is tartalmaz, ( ásványi anyagok, vitaminok, probiotikumok). De ez az eljárás nem veszélytelen, a fertőző gombák szaporodása mait, ugyanis ezek az edény falára tapadt fruktózt a saját szaporodásukra használják. Jól alkalmazható viszont a szőlő cukor, mivel sokkal később is adható, gyakorlatilag az utolsó pillanatban, és teljessen veszélytelen.

Egy másik fontos tény, hogy a fruktóz használatánál a legmagasabb a máj zsírtermelése, ahol az gyorsan metabolizálodik. Ez biztosítja a gyors és hatékony anyagcsere folyamatot. Az is figyelemre méltó tény, hogy a fruktózból való zsír termelés meghaladja az összes többi szénhidrát termelés együttes szintjét.

Ez a tény lehetővé teszi a plusz üzemanyag tankolását, különösen a kemény távolságok esetén.

Úgy tűnik számomra, hogy a fruktóz adagolása, megoldás lehet az özvegy hímek étvágytalanságára 1-2 napi alkalmazásával. Továbbá értékes lehet a hazatérő kimerült galambok energia háztartásának gyors helyre állítására.




 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.