Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amikor még a galambok postáztak

A légi üzenettovábbítást már jóval a repülőgép feltalálása előtt is használták. Egy 2500 évvel ezelőtt élt perzsa uralkodó az elsők között volt, aki galambokkal küldte haza az üzenetét. E megdöbbentő pontossággal hazataláló madarak azóta sokszor játszottak főszerepet a történelemben.

A Kr. e. 776-ban megrendezett első olimpiai játékok egyik győztes atlétája egy galamb lábára kötözött bíbor színű szalaggal értesítette apját a győzelméről. A rómaiak később galambpostával továbbították a gladiátorversenyek eredményét. Nagy valószínűséggel arra is felhasználták a madarakat, hogy az így megszerzett eredmények ismeretének birtokában gyors fogadásokat kössenek, még az emberfutár megérkezése előtt. Julius Caesar Gallia meghódításánál vette hasznát a légi hírvivőknek, amelyek egy nap akár 1000 km-t is megtesznek víz és élelem nélkül.

Az I. világháborúban, az argonne-i erdőben folyó csata idején egy Cher Ami nevű galamb fél szemét és a fél lábát is elveszítette, mégis eljuttatta az üzenetet a címzetthez, s ezzel megakadályozta, hogy egy amerikai csapatra saját bajtársai nyissanak tüzet. A bátor madarat kitüntették, s halála után kitömött testét a washingtoni Smithsonian Institute-ban állították ki.

A II. világháborúban egy G. I. Joe nevű galamb 20 perc alatt 32 km-t repült, noha közben átlőtték a szárnyát, s az általa közvetített üzenettel megmentett egy brit zászlóaljat. A hőst a londoni polgármester tüntette ki.

A francia hadseregben még ma is tartanak postagalambokat arra az esetre, ha atomtámadás következtében a korszerű hírközlési eszközök használhatatlanná válnak.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.