Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A postagalambok féltékenységből igyekeznek haza

Ma már nem visznek hírt, a telefon és az internet velük is elbánt, ennek ellenére hazánkban 5500-an tenyésztenek postagalambokat. Tudta-e ön, hogy az idén 125 éves Magyar Postagalamb Szövetség hazánk második legnagyobb sportszövetsége a Labdarúgó Szövetség után? És hogy ezek az állatok nem egyszerűen az idomítás következtében követnek el mindent, hogy hazajussanak, hanem mert kötődnek a gazdájukhoz, az otthon maradt párjukhoz, sőt, mert féltékenyek?

A galambok Budapesten elég pofátlanok tudnak lenni, vidéken talán jámborabbak, de sehol sem nyújtanak valami cuki látványt. Esküvőkön, temetéseken, egyéb rendezvényeken nagy divat lett a galambröptetés, de a húsuk miatt is tartják őket. Kíváncsiak voltunk, kik fogalalkoznak Magyarországon postagalambtenyésztéssel, kik mennek el a kiállításra, és miről szól maga a postagalambversenyeztetés. Doholúczki Tibor elnökségi tag szívesen beszélt ezekről is az 56. Országos Postagalambkiállításon.

A nagyteremben, a rendezvény helyszínén nem győztünk csodálkozni. Egyrészt azért, mert nagyon sokan voltak, másrészt azért, mert ezek közül nagyon sok volt a biztonsági őr, harmadrészt pedig azért, mert még így is sokkal több galamb volt, mint ember. Persze, mondanunk sem kell, hogy a galambok voltak a legnyugodtabbak, annak ellenére, hogy mindegyikük egy 50x30 cm-s galambketrecben állta az ámuló közönség és a bírálóbizottság fürkész tekintetét. Miközben Doholúczki Tibor körbe vezetett minket a fehér orvosi köpenyében, olyan alázattal és tisztelettel mesélt ezekről a madarakról, hogy meg kellett kérdeznem, mennyibe fájna nekem az, ha most szeretnék belekezdeni a tenyésztésbe. Megtudtam: egyrészt nagyon sokba, másrészt, ha díjnyertes postagalambokat szeretnék faragni a galambjaimból, akkor napi 3-4 órát minimum kellene felük foglalkoznom, a repülési szezonban pedig tréningre kellene vinnem őket. Szóval nagyon nagy elköteleződést igénylő hobbi ez, egyelőre le is tettem a postagalamb-tenyésztői terveimről.

Bárdos István, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke elmondta, hogy a most megrendezett nemzetközi kiállításon az eredmények a tavalyi versenyeredmények alapján épülnek fel, a versenyeket sport és standard kategóriában hirdetik meg. A sport kategória az kifejezetten csak az eredményekből áll, a standard pedig olyan, mint egy kutyakiállítás, csak itt a galambot állítják ki, a szépséget díjazzák. A sport kategóriáról azt kell tudni, hogy 100 és 1000 kilométerenként vannak felosztva a távolságok, különböző szakaszokra és évjáratkora. Vannak rövid-, közép- és hosszútávú, maratoni versenyek, továbbá fiatal galambok és egyéves galambok.

Olimpiákat kétévente tartanak, ahol vannak ilyen kiállítások is, és összehasonlítják a versenyeredményeket. Itt most második helyezett lett Magyarország, a legutóbbi olimpián 18 nemzet képviseltette magát, ott a negyedik helyen végzett a magyar csapat. Olimpiai bajnokságot még nem nyert Magyarország, de harmadik helyezést már sikerült elérni. A legjobban teljesítő nemzet Németország, Lengyelország és Szlovákia.

l

A postagalamb a szirti galamboktól származik, Nagy-Britanniában és a Földközi-tenger mentén őshonos faj. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat, és még az első és második világháborúban is igénybe vették az üzenetek továbbításának ezt a módját.

A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között Belgiumban alakult ki. Annak idején született az az ötlet, hogy olyan galambokat tenyésszenek, amelyek gyors röptűek és visszatalálnak a dúcukba. A kezdetben csak Belgiumban ismert hobbi később egész Európában ismertté vált.

A madarak a Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra. Német kutatók mutatták ki, hogy a csőr felső részét fedő bőrben találtak egy összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.